Alsónána és környéke

Alsónána látnivalója a falu felett húzódó pincesor, ahol három utcában közel másfélszáz különleges kiképzésű pince található.

 

A falu a Szekszárdi-dombság déli részén fekszik, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól 12 km-re. Bátaszéktől 10 km-re található.

 

Története:

Vályi András szerint

“Alsó Felső Nána. Két német falu Tolna Várm. Alsónak földes Ura a’ Religiói Kintstár, fekszik Várdombhoz nem meszsze, és annak filiája, a’ Felsőnek pedig 666G. Aponyi Uraság, ez fekszik amahoz nem meszsze, lakosaik katolikusok, és más félék is, főldgyeik közép termékenységűek réttyek legelőjök elég van, vagyonnyaik középszerűk.”

Fényes Elek szerint

“Alsó-Nána, német-rácz-magyar falu, Tolna vmegyében: 8 kath., 363 n. e. óhitü, 643 ágostai, 72 ref. lak., ágostai fiókgyülekezettel, s óhitü szentegyházzal, mellyben a grabóczi kalugyerek teszik az isteni szolgálatot. Szőlőhegye igen szép. A báttaszéki uradalomhoz tartozik. Ut. post. Báttaszék.”

Alsónána már a középkorban is lakott település volt, első hiteles említése 1494-ből való (Nana). 1553-ban sárközi faluként említik. A török kiűzése után szerb település volt, erre utal egykori neve, Rácnána is.

A Rákóczi-szabadságharc után az első telepesek 1725-ben érkeztek és vertek tanyát az akkor lakatlan területen. A 18. század végén újabb csoportok jöttek, részben Németországból, részben a környékbeli német településekről.

Mindkét világháború jelentős változást hozott. Az első után anyaországukba telepítették ki a szerb származású lakosokat. Számuk mintegy 100 fő volt, de még a mai napig is élnek itt e nemzetiséghez tartozók. A második világégést követően a német ajkúak jutottak hasonló sorsra. A kitelepítettek helyére az ország legkülönböző vidékeiről érkeztek magyar családok. Ma már csak néhány magát német ajkúnak valló lakos él Alsónánán.

A lakosság többsége katolikus vallású, kevesebben vannak reformátusok és evangélikusok. Az utóbbiak temploma 1864-ben épült. Az elmúlt években a Németországban élő, de Alsónánától kitelepített lakosok és leszármazottaik támogatásával újították fel. A katolikusok a szülőfalujukat elhagyni kényszerült rácok gazdátlanul maradt templomát foglalták el és használják ma is.

 

Forrás: wikipedia